Már a XX. század végének is egyik gyakori kutatási területévé vált az antioxidánsok, illetve flavonoidok emberi szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálata. Ezek közül a legérdekesebbek az országokon átívelő, nagy populációt, hosszú ideig vizsgáló kutatások voltak. Itt végigkövették az emberek étkezési szokásait, megbecsülték a mindennapi táplálkozással bevitt antioxidánsok mennyiségét, és összehasonlították a hosszú évek alatt kapott eredményeket. Természetesen érvényesült az a prekoncepció, hogy a jobb gazdasági helyzetben lévő országokban, ahol a lakosságnak magasabb az egy főre eső elkölthető jövedelme, ott jobb minőségű élelmiszereket fogyasztottak, és változatosabban, mint a szerényebb gazdasági teljesítményt felmutatni tudó országokban. Így számos krónikus és nem krónikus betegség előfordulásában is jobban teljesítettek a szegényebb országoknál. Ám bár nem szabad elmennünk egy másik különbség, a földrajzi elhelyezkedés, illetve az országok eltérő éghajlati viszonyai mellett sem. A délebbi fekvésű, mediterrán éghajlatú országok, ahol a kevésbé tehetős rétegek számára is könnyen hozzáférhetőek a magas antioxidáns tartalmú ételek, italok (gyümölcsök, zöldségek, vörösbor), ott kimutathatóan alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők száma, illetve az ebből adódó halálesetek száma is, magasabb antioxidáns bevitel mellett.

 

Napjainkban Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségekhez köthető halálesetek száma évente 60-65 ezer főre tehető. Ez arányaiban és számszerűleg is kiugróan magas! Hazánk lakossága az ország jó adottságai ellenére sem fogyaszt elegendő zöldséget, gyümölcsöt, melyek (többek között) antioxidáns tartalmára az emberi szervezetnek szüksége van. Szerencsére a statisztikák az utóbbi években javuló tendenciát mutatnak e téren. Mégis megállapítható, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések számának drasztikus növekedését csakis az egészséges táplálkozás további térhódítása tudja feltartóztatni.