A flavonoidok egészségvédő hatása

Kicsák Marian :

A flavonoidok egészségvédő hatása

A növényi flavonoidok szerepéről, kémiai szerkezetéről, élettani hatásáról az elmúlt 40 évben rendszeresen jelentek meg tudományos cikkek. A betegségek megelőzésében és az egészség megőrzésében betöltött szerepüket ma számos nagy esetszámú epidemiológia vizsgálat igazolja. Megfelelő bevitel esetén a szív- és érrendszeri, valamint a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázata számottevően csökken. Így érdemes e csodálatos vegyületekkel egy kicsit közelebbről megismerkedni.

A flavonoidok az élelmiszerek nem tápanyagkomponensei, azaz nem jelentenek tápértéket. Növényi eredetű élelmiszerekben fordulnak elő: zöldségfélékben, gyümölcsökben, gabonafélékben, szárazhüvelyesekben, olajos magvakban, gyógy- és fűszernövényekben. A flavonoidok a növényi anyagcsere másodlagos termékei. Ismert és fontos funkciójuk a növényvilágban a növényi kártevők elleni védelem. Az élelmiszerként szolgáló növényi anyagokban természetes színezőanyagok, ízkomponensek, antioxidánsok.

Elsőként 1936-ban Szent-Györgyi és munkatársai vizsgálták a citrusfélékből származó flavonoidok élettani hatását, és azt tapasztalták, hogy csökkentik a hajszálerek törékenységét. Akkoriban ők még vitaminnak nevezték el a két megismert flavonoidot, azonban hamarosan megdőlt a vitaminelmélet és az elnevezést is elvetették.

Illusztráció.

A flavonoidok

A flavonoidokon 13 különböző vegyületcsoportot értünk. Mára mintegy 4000-féle különböző flavonoidot azonosítottak.

Flavanonok

Fő forrásai a citrusfélék és a belőlük készült gyümölcslevek. Hozzájárulnak a gyümölcs ízének kialakításához. A narancsban található heszperidin tulajdonképpen íztelen, a grapefruitban lévő naringin kissé kesernyés ízét azonban már mindannyian felismerjük. Nagyobb mennyiségben a köményben, borsban, berkenyében, galagonyában is megtalálható.

Flavonok

Részt vesznek a növényi szövet színének kialakításában, amennyiben nagy koncentrációban vannak jelen, és komplexet hoznak létre fémionokkal. A növény ízében is szerepet játszanak. Gyógy- és fűszernövényekben (kakukkfű, rozmaring), zöldségfélékben, gabonafélékben fordulnak elő leggyakrabban.

Flavonolok

A növények csaknem mindegyike létrehozza, gyümölcsök, zöldségek, fűszernövények, hüvelyesek tartalmaznak számottevő mennyiséget.

Antocianidinek

A bogyós gyümölcsök (meggy, szeder, szőlő, cseresznye, szilva), a padlizsán, a cékla, a vöröskáposzta kékes-vöröses színét adja. Az antocianidinek színe nagymértékben függ a környezet pH-jától. 3,5 pH-értéknél általában vöröses színűek, a pH emelkedésével színtelenné válnak, majd lúgos tartományban kékek lesznek. A körte- és almaféléknél, valamint a csonthéjas gyümölcsöknél a héjban halmozódik fel. További forrás a retek, lilahagyma, vörösbab, rebarbara.

Flavan-3-olok, katechinek

Érett gyümölcsökben és fiatal zöldséglevelekben található bőven. Források: fekete szeder, fekete ribizli, áfonya, barack, szőlő, földieper, zöld és fekete tea.

A flavonoidok az emberi szervezetben

A flavonoidok az emésztő szervrendszerben kisebb-nagyobb szerkezetátalakuláson mennek át. Ezért a flavonoidok táplálkozás-élettani hatásai nem szükségszerűen a flavonoidoknak köszönhető, hanem az emésztési folyamatok következtében keletkező metabolitoknak is. (Metabolit: az anyagcserében részt vevő vagy annak folyamán keletkező anyag.)

Az étrendi flavonoidok más élelmiszer-komponensekkel kölcsönhatásba kerülnek, amelyek befolyásolják a hatást. Az élelmiszereredetű flavonoidok felszívódását és átalakulását alapvetően kémiai szerkezetük határozza meg (pl. a molekula mérete, oldhatósága). A flavonoidok nagy része az emésztőrendszerben átalakuláson megy át, ezután szívódik fel a vékonybélen keresztül. Adatok vannak arra, hogy a vastagbélből is történik felszívódás, de kevés ismeretünk van arról, hogy az így bejutott vegyületek mennyire hatékonyak.

A flavonoidok metabolizmusának fő helye a máj, ahol további változásokon mennek át a vegyületek, így végső soron a biológiai hatás eltérhet az eredeti vegyület hatásától. Ezért az élettani hatás az eredeti vegyület, valamint a szervezetben keletkező származékok együttes hatásaként fogható fel.

A flavonoidok viszonylag stabil vegyületek, amelyek hőre, oxigénre és enyhe pH-változásra nem érzékenyek, azonban a különféle konyhatechnológiai eljárások veszteséget okozhatnak. Irodalmi adatok szerint a veszteség mintegy 50 százalék is lehet, amely függ a feldolgozás jellegétől (hámozás, levelek eltávolítása, hőkezelés) és a vegyület szerkezetétől.

A flavonoidok étrendi bevitele

Finnországi felmérésekben az élelmiszerfogyasztási adatok alapján (1997 év) a lakosság átlagos flavonoidbevitele 55,2 mg/fő/nap. Több mint 370 növényi élelmiszerben 24-féle flavonoid mennyiségét határozták meg. Az összes bevitel 70 százaléka gyümölcsökből (citrusfélék, bogyós gyümölcsök), 25 százaléka italokból (tea, narancslé) és 5 százaléka zöldségekből származott.

Magyarországon 150-féle növényi élelmiszerben mérték meg bizonyos flavonoidok mennyiségét. Volt közte friss és aszalt gyümölcs, zöldségféle, olajos mag, szárazhüvelyes, gabonafélék, zöldség- és gyümölcslevek. A zöldségfélék közül a hagymafélék, a petrezselyemgyökér, a spenót, a zeller, a lencse voltak a leggazdagabbak flavonoidban. A gyümölcsök közül az eper és a szeder, az olajos magvak közül pedig a dió.

A flavonoidok mellékhatásai

Amíg az élelmiszer a flavonoidok egyetlen forrása, a mérgezés kockázata elhanyagolható. Klinikai tanulmányok azonban súlyos mellékhatásokról számoltak be napi több mint 1000 mg flavonoid terápiás célokra történő adagolása során.

A flavonoidok széleskörű kémiai és biológiai aktivitással rendelkeznek. A legtöbb flavonoid antioxidáns vitaminokkal (A-, C-, E-vitamin) együttesen fejti ki hatását, azok hatását erősíti.

A flavonoidok biológiai hatásait számos rendszerben tanulmányozták.

Kedvező hatásai:

  • antioxidáns és/vagy szabadgyök-befogás,
  • immunerősítő és gyulladáscsökkentő hatás,
  • asztmaellenes és antiallergén hatás,
  • antivirális, antibakteriális hatás,
  • májvédő hatás,
  • véredényrendszer működését, állapotát befolyásoló hatás.

Epidemiológiai megfigyelések

Először 1960-ban tanulmányozták (25 éves követéses vizsgálattal) a flavonoid vegyületeknek az emberi egészségre gyakorolt hatását. A lakosság élelmiszerfogyasztási szokásait és a szív- és érrendszeri megbetegedésekből származó halálozási adatokat elemezték, és azt találták, hogy magas flavonoidbevitel mellett a szív- és érrendszeri megbetegedésekből származó halálozás csökken.

Epidemiológiai megfigyelések hívták fel a figyelmet az úgynevezett francia paradoxonra is: egyes mediterrán térségekben a szív- és érrendszeri megbetegedésekből származó halálozások száma jóval kisebb, mint az az életmódból fakadó rizikófaktorokból és a táplálkozási szokásokból várható volna. Bizonyítást nyert, hogy ebben a magas flavonoidtartalmú étrendnek, ezen belül az étkezéshez kapcsolódó jó minőségű, kis mennyiségű, rendszeres vörösborfogyasztásnak van szerepe. A vörösbor alkotórészei, köztük a flavonoidok antioxidáns és gyökfogó tulajdonságokkal rendelkeznek, más étrendi antioxidánsok hatását felerősítik.

Összefoglalva

A flavonoidok az élelmiszerként szolgáló növényi anyagokban természetes színezőanyagok, ízkomponensek, antioxidánsok. Széleskörű kémiai és biológiai aktivitással rendelkeznek. Fogyasztásukat messzemenőleg javasoljuk élelmiszerekben.

Életminőség és a flavonoidok

 

Már a XX. század végének is egyik gyakori kutatási területévé vált az antioxidánsok, illetve flavonoidok emberi szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálata. Ezek közül a legérdekesebbek az országokon átívelő, nagy populációt, hosszú ideig vizsgáló kutatások voltak. Itt végigkövették az emberek étkezési szokásait, megbecsülték a mindennapi táplálkozással bevitt antioxidánsok mennyiségét, és összehasonlították a hosszú évek alatt kapott eredményeket. Természetesen érvényesült az a prekoncepció, hogy a jobb gazdasági helyzetben lévő országokban, ahol a lakosságnak magasabb az egy főre eső elkölthető jövedelme, ott jobb minőségű élelmiszereket fogyasztottak, és változatosabban, mint a szerényebb gazdasági teljesítményt felmutatni tudó országokban. Így számos krónikus és nem krónikus betegség előfordulásában is jobban teljesítettek a szegényebb országoknál. Ám bár nem szabad elmennünk egy másik különbség, a földrajzi elhelyezkedés, illetve az országok eltérő éghajlati viszonyai mellett sem. A délebbi fekvésű, mediterrán éghajlatú országok, ahol a kevésbé tehetős rétegek számára is könnyen hozzáférhetőek a magas antioxidáns tartalmú ételek, italok (gyümölcsök, zöldségek, vörösbor), ott kimutathatóan alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők száma, illetve az ebből adódó halálesetek száma is, magasabb antioxidáns bevitel mellett.

 

Napjainkban Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségekhez köthető halálesetek száma évente 60-65 ezer főre tehető. Ez arányaiban és számszerűleg is kiugróan magas! Hazánk lakossága az ország jó adottságai ellenére sem fogyaszt elegendő zöldséget, gyümölcsöt, melyek (többek között) antioxidáns tartalmára az emberi szervezetnek szüksége van. Szerencsére a statisztikák az utóbbi években javuló tendenciát mutatnak e téren. Mégis megállapítható, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések számának drasztikus növekedését csakis az egészséges táplálkozás további térhódítása tudja feltartóztatni.

 

A flavonoidokról

(röviden...)

bodzafaA XXI. század embere egyre nagyobb figyelmet szentel egészségének megőrzésére. Ezzel párhuzamosan a tudományos élet is előszeretettel kutatja az olyan természetes vegyületeket, molekulákat, amelyek egészségünk megőrzésében nélkülözhetetlenek lehetnek. Ennek kiváló példái az antioxidánsok és a szabad gyökök viszonyának vizsgálata. Ezen anyagok megismerése az orvostudomány egy rendkívül gyorsan fejlődő területe, ezért számtalan vizsgálat folyt a közelmúltban, amely a flavonoidok, mint természetes antioxidánsok szervezetre gyakorolt hatásait vizsgálták. Ezen vizsgálatok eredményeiből a következő konklúziók vonhatóak le.

stressz

A szabad gyökök olyan részecskék (atomok vagy molekulák), amelyek párosítatlan elektronnal rendelkeznek, ezért arra törekszenek, hogy elektronhiányukat a lehető leghamarabb pótolják. Élő szervezetbe kerülve ezért bármelyik ép sejtjéből megpróbálhatják felvenni ezt az elektront, megrongálva ezzel a sejteket. A szervezet válaszként olyan anyagok termelésébe kezd, melyek még a sejtromboló hatás előtt közömbösítik a szabad gyököket, azzal, hogy ők maguk adják oda elektronjukat, semlegesítve ezzel önmagukat is. Ezért olyan helyzetben, amikor a szervezetbe több szabad gyök kerül, mint amennyi antioxidánst termelni tud, akkor a természetes egyensúly felborul. Ilyen megnövekedett szabad gyök szintet helytelen táplálkozással, stresszes életmóddal, dohányzással, de akár aktív sportolással is előidézhetünk szervezetünkben.

bodza üvegben

 

Ilyenkor veszi kezdetét a hosszútávu sejtkárosítás, melynek hatására bőrünk elveszítheti rugalmasságát, immunrendszerünk meggyengül, gyakrabban lehetünk betegek, illetve olyan súlyos betegségek is nagyobb kockázattal fordulhatnak elő, úgy mint a daganatos betegségek. Ezért kiemelt fontosságú szervezetünket külső forrásból is antioxidánsokhoz juttatni, hogy helyreálljon a szabad gyök-antioxiáns egyensúly.